Az ételallergiások száma világszerte növekvő tendenciát mutat. Nagy átlagban a gyerekek 7, míg a felnőtt lakosság 1százaléka mondhatja el magáról, hogy allergiás valamilyen élelmiszerre. Maga az ételallergia nem más, mint az immunrendszer kóros válasza egyes ételösszetevőkre. Mivel ezeket tévesen veszélyesnek minősít, védekezési reakciót indít be ellene.

Az allergiás reakciót gyakran összekeverik az étel-intoleranciával. Ez utóbbi nem allergiás tünetekkel jelentkezik, hanem puffadás, hasmenés és egyéb hasi panaszokkal jár. Az ételallergia pontos diagnózisához szükséges a vér Immunglobin E szintjének vizsgálata is.

Az ételallergia tünetei

Fontos, hogy az allergia diagnózisát szakorvos állítsa fel, mert sok esetben olyan tüneteket is tapasztalhatunk, melyek más betegségekre is utalhatnak. A panaszok egyénenként eltérő súlyossággal jelentkezhetnek.

Az ételallergia tüneteinek típusa aszerint változik, hogy hol szabadul fel a szervezetben nagyobb mennyiségű hisztamin:

Orr-garat környékén: orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, gégeödéma vagy garatviszketés jelzi.

Bőrön: csalánkiütés, vagy ekcéma alakul ki.

Emésztőrendszerben: hányást, hasmenést, hasi fájdalmat és görcsöket okoz.

Nem ritka az sem, amikor a tünetek vegyesen jelentkeznek, egyszerre több szervben is.

A leggyakoribb élelmiszerek, melyek ételallergiát válthatnak ki:

·        Tej

·        Tojás

·        Mogyoró

·        Szója

·        Dió

·        Kagyló

·        Eper

Mitől alakulhat ki ételallergia?

Egyértelműen az elmúlt 50-100 év élelmiszeripari változásai között kell keresnünk az okokat. A technikai fejlődés és a villámgyors globalizáció miatt szervezetünk nap mint nap olyan, számára addig ismeretlen élelmiszer-összetevőkkel, adalékanyagokkal találkozhat, melyekhez nem volt még ideje hozzászokni, és allergiás reakcióval védekezik ellenük.

Sajnos a jelenkori táplálkozási trendek is segítik az ételallergia térhódítását. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik a túlzott mértékben feldolgozott, finomított élelmiszerek iránt, melyek jelentős mértékben tartalmaznak allergiát kiváltó összetevőket.

Természetesen a kizárólag nyers élelmiszerekből álló étrend sem jelent teljes védelmet az ételallergia alól, de ebben az esetben jóval kisebb kockázattal kell számolnunk, nem beszélve arról, hogy egyéb betegségeket is megelőzhetünk így.

Pontos diagnózis szükséges

Ha felmerül a gyanú, hogy a beteg ételallergiában szenved, első lépés a szakorvosi konzilium megejtése. Ekkor a páciens részletesen átbeszéli orvosával a tünetek fajtáját, súlyosságát, kialakulásuk körülményeit, és még sok más fontos körülményt, ami segíthet a helyes diagnózis felállításában.

Ezután a beteget az Allergiaközpontban ételallergia vizsgálatnak vetik alá. Itt több száz allergénnel is végezhetnek tesztet, mire kiderül, melyik okozza a tüneteket. A vizsgálat négyféle módon történhet:

Vérvétellel: a szervezetben termelődő ellenanyag mennyiségét vizsgálva.

 Alkaros bőrteszttel: a bőr reakcióját tesztelve.

Terheléses vizsgálattal: a kérdéses élelmiszer elfogyasztásával.

Kihagyásos vizsgálattal: a kérdéses élelmiszer elhagyásával – ha enyhülnek a tünetek, erősödik a gyanú.

Az ételallergia kezelése

Jelenleg sajnos nem létezik olyan készítményt, amely az allergiát okozó élelmiszer fogyasztását lehetővé tenné, így egyetlen választás marad: fel kell hagyni az allergén étel fogyasztásával.

Lektorálta: Dr. Ács Gábor, oxyológus