Mi a „szűrés”?

A szűrés tünet-és panaszmentes személyek egyszeri, vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét.

A szűrés legismertebb formája a tüdőszűrés, amelynek az egész országot lefedő rendszerét a valamikor népbetegségnek számító tuberkulózis korai felderítése és kezelése céljából építették ki. A tüdőszűrést az egészségügyi hatóság névre szóló felszólítással kezdeményezi, és a távolmaradókat – elvben – szankcionálja. Ez a gyakorlat – mondhatni – a múlté, mert ma már csak azokon a területeken alkalmazzák, ahol a betegség gyakorisága egy bizonyos határértéket meghalad.

 

A betegségek kialakulásának a folyamatában két „szakaszhatár” különíthető el. Az egyik a biológiai kezdet, amikor a betegség még rejtetten, „sejtszinten” indul; az ezt megelőző időszak az elsődleges megelőzésre szolgáló idő: a kockázati, vagy rizikótényezők kiiktatásával (dohányzás, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.) elejét venni a betegség kialakulásának. A másik „szakaszhatár” a betegség okozta tünetek és panaszok megjelenése, amikor a beteg orvoshoz fordul. Ezzel kezdődik a betegség „klinikai szakasza”.

A kettő közötti szakaszt a betegség „preklinikai szakaszának” nevezik. Ezen belül van egy olyan, hosszabb-rövidebb, de akár évekig tartó időszak, amely alatt a betegség tüneteket, vagy panaszokat még nem okoz, de valamilyen módon már „jelt ad magáról”. Például úgy, hogy jellegzetes röntgenárnyékot ad, vagy a felszínről kóros alakú sejtek válnak le, amelyek mikroszkóp alatt árulkodóan, vagy a vastagbél szabad szemmel nem láthatóan vérezget, ami laboratóriumi úton kimutatható. Ezt a szakaszt nemezik a „preklinikai kimutathatóság szakaszának”; ez a szakasz ad lehetőséget a betegség „tetten érésére” szűrővizsgálat útján.

 

Mit kínál a szervezett lakossági szűrővizsgálat?

Az egész magyar népesség egészségi állapotának javítása érdekében az egészségügyi kormányzat megteremtette népegészségügyi méretű, azaz a népesség nagy hányadára kiterjedő lakosságszűrés feltételeit. A szervezett lakosságszűrés az egészségügyi ellátórendszerbe ágyazottan működik.

Magyarországon a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik a betegségek megelőzéséről és a korai felismerést szolgáló szűrővizsgálatok rendjéről.

A rendelet célja, hogy meghatározza az egyes életkorokban a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető, az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, továbbá a szűrővizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatókat és az igénybevételükkel kapcsolatos eljárás rendjét.

Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok

1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára,

2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia),

(3. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez) 

 

Mi a lakosságszűrés célja?

A lakosságszűrés az egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket, és azokat mielőbb orvosi kezelésre juttassák.

A szűrés tehát tüneteket és panaszokat még nem okozó, rejtett rendellenességek, azaz a betegségek keletkezése számára talajt jelentő megelőző elváltozások, és kialakulásuk kezdeti szakaszában lévő betegségek korai felismerésére, valamint a betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők felismerésére szolgáló vizsgálat.

Mi a lakosságszűrés várható haszna?
Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz.

Mit jelent az alkalomszerű szűrés? 
Az alakalomszerű szűrést maga a vizsgált személy kezdeményezi. Bármely más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódhat; történhet háziorvosi, vagy szakorvosi rendelőben. Az egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő kampányszerű rákszűrés, ami évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is, alkalomszerű szűrésnek minősül.

Mit jelent a szervezett lakosságszűrés?
A szervezett szűrést az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi. Nagy lakosságcsoportokra terjed ki, olyanokra, akik életkoruk alapján a célbetegségre veszélyeztetettnek minősülnek. A szervezett szűrés a veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. A rendszer működtetése céljából - a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok figyelembe vételével - országos szűrési nyilvántartás működik, amely szűrővizsgálatra meghívandók személyek listáját kezeli, intézi a személyes meghívásokat, és nyilvántartja a megjelenteket és a meg nem jelenteket. Azoknak, akik az első meghívásra nem jelennek meg szűrővizsgálaton, három hónap elteltével emlékeztető levelet küld.

Milyen esetben kezdeményezhető „szervezett szűrés”?
A szakmai közmegegyezés szerint szervezett, azaz személyes megszólításon, meghíváson alapuló szűrővizsgálatot csak abban az esetben kezdeményezhet az egészségügyi ellátórendszer, ha az alkalmazandó szűrési módozat eredményességére már van tudományos bizonyíték, azaz csökkenti a célbetegségből származó halálozást a népességben. Ennek a feltételnek máig három szűrési módozat felel meg:

1. EMLŐSZŰRÉS: A 45-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálatával

2. MÉHNYAKSZŰRÉS: A 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti citológiai vizsgálatával
3. VASTAGBÉLSZŰRÉS: Az 50-70 év közötti férfiak és nők esetében a székletbeli rejtett vér
laboratóriumi kimutatása útján

Kötelező-e részt venni a szűrővizsgálaton? 

Jogi értelemben nem kötelező, hiszen csak a közösségre veszélyes fertőző betegségek elleni szűrésre kötelezhetőek az egyének, a rák viszont „nem közveszélyes, hanem csak önveszélyes” betegség. A szűrővizsgálaton való részvétel csak az egészségügyi ellátórendszer által felkínált és ajánlott lehetőség.
A szűrővizsgálatra meghívottak maguk döntenek a részvétel mellett, vagy ellene. A szűrés lehetőségét szolgáltató egészségügyi ellátórendszer kötelessége elősegíteni azt, hogy az érintettek egyfelől a szűréstől várható előnyök, másfelől a szűrővizsgálat kockázatainak ismeretében hozzák meg döntésüket: elmennek-e a felajánlott szűrésre, vagy sem. Ezekre már a meghívólevél tartalmában is utalni kell.
A népesség egészségneveléséért felelősöknek, de elsősorban a családorvosoknak, valamint a szűrőállomások szakszemélyzetének feladata, hogy a kellő tájékoztatással szolgáljanak, és ezzel is hozzájáruljanak a szűrővizsgálati lehetőségek, valamint a lakosságszűrésben rejlő lehetőségek mind teljesebb kihasználásához (tájokoztatáson alapuló beleegyezés).

 

EMLŐSZŰRÉS

Mit kell tudnunk az emlőrákról?

Az emlőrák – a tüdőrák után - a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Évente mintegy 5.000 új megbetegedést tartanak nyilván. Az emlőrákok túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőkben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, bár előfordulhat az ún. menopauza előtti életkorban is. Kifejlődésének kezdetén nem okoz tüneteket és panaszokat. Később szokatlan csomó képződik az emlőben, amit a saját emlőjükkel jó ismeretségben lévő, az emlő önvizsgálatát rendszeresen gyakorló asszonyok előbb-utóbb, előbb - maguk is észrevesznek, és orvoshoz fordulnak. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni.

 

Az emlőrák korai felismerése érdekében maguk a nők tehetnek legtöbbet. Ebben segíti őket, ha részt vesznek a felkínált szűrővizsgálaton.

Az emlőszűrés a tünetmentes asszonyoknak a rendszeresen, kétévenként megismételt vizsgálata, akiknek ugyan nincsenek emlőrákra utaló panaszaik, ámde életkoruk miatt ki vannak téve az emlőrák kifejlődése kockázatának. Ez a kockázat a 45 és 65 év közötti életkorban a legnagyobb. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, korai, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Ha a szűrés eredménye negatív, az asszonyok megnyugodhatnak, mert nagy valószínűséggel nem fenyegeti őket az emlőrák veszélye. A nem negatív szűrési eredmény felveti kicsi, talán még nem is tapintható emlőrák valószínűségét. Ennek tisztázása céljából további szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a valószínűséget kizárják, vagy éppen megerősítsék. Ha a szakorvosi vizsgálat pozitív, a szakszerű kezelés esélyt ad a teljes gyógyulásra.

 

Az emlő-szűrővizsgálat módszerei: mammográfia és tapintásos emlővizsgálat

A mammográfiás vizsgálat az emlők röntgenvizsgálata, a ma rendelkezésünkre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszer. Az emlők szakszerű áttapintása gyakorlott szakszemélyzet által (az ún. fizikális emlővizsgálat) alkalmas ugyan a viszonylag kisebb, de már nem kicsi emlőrákok kimutatására, ám a szűrés tulajdonképpeni céljának elérésére: a még nem tapintható emlőbeli csomók észrevételére nem képes.
A legmegbízhatóbb szűrővizsgálati módszer a mammográfiás vizsgálat, kiegészítve a tapintásos emlővizsgálattal. A szűrővizsgálat a résztvevő asszonyok számára ingyenes. Az emlőszűrés rendszerének működési költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi kormányzat Egészségbiztosítási Alapja fedezi.

 

Az emlők önvizsgálata

1. Álljon szembe a tükörrel leeresztett karral és vállal. Figyelje meg a mellek alakját, vajon látható-e valamilyen bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat, vagy valamilyen szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása). A megfigyeléseket ismételje meg úgy, hogy mindkét karját a feje fölé emeli.
2. Tapintsa át melleit úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyere közé veszi, és tenyerét függőleges, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatja. Jobb kezének összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva tapintsa át egyik, majd másik mellét.
3. Kényelmesen hanyattfeküdve, egyik kezét a feje alá, egy kispárnát pedig a válla alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással tapintsa át egyik, majd másik mellét; ujjai hegyével tapintsa át a hónalját is. Majd karját a teste mellé helyezve ismételje meg a tapintást egyik, majd a másik oldalon.
4. Enyhén nyomja meg a mellbimbóit, vajon ürül-e belőle váladék.

Ha a mellében szokatlan csomót, vagy a bőr megvastagodását észleli, vagy ha a bimbó váladékozik, forduljon orvoshoz!

 

MÉHNYAKSZŰRÉS

A méhnyakszűrés célja a méhnyak rákmegelőző állapotainak felismerése és a még tüneteket, panaszokat nem okozó korai méhnyakrák felismerése és mielőbbi szakorvosi kezelésre juttatása.

A szervezett méhnyakszűrés kizárólagos módszere a 25-65 éves nők háromévenkénti citológiai vizsgálata, amely jelentősen, akár 60-70%-kal csökkenti a méhnyakrákból eredő halálozást.

A méhnyakrák keletkezése időben elhúzódó, több, jól felismerhető szakaszból álló folyamat. A rák kialakulását ugyanis a hámsejtek fokozódóan súlyosbodó elváltozásai előzik meg. A rákmegelőző állapotok egy része hosszú ideig, akár 10 is évig fennállhat, és fokozatosan súlyosbodhat anélkül, hogy tüneteket, vagy panaszokat okozna. Ez idő alatt szűrővizsgálattal felfedezhetők és kezelhetők.

Ajánlatos, hogy minden meghívott asszony részt vegyen a szűrővizsgálaton. Különösen azoknak a részvétele létfontosságú, akik még korábban sohasem részesültek szűrővizsgálatban, mert a statisztikák szerint ezek soraiból kerülnek ki az elhanyagolódott, nehezen kezelhető, halálos kimenetelű méhnyakrák-esetek.

Fontos! Akárhány éves valaki, ha bármi rendellenességet észlel (például hüvelyi váladékozás, folyás, és/vagy vérzés, különösen közösülés után), késedelem nélkül forduljon nőgyógyász szakorvoshoz!

 

Milyen gyakran kell megismételni a méhnyakszűrést?
Tekintettel arra, hogy a méhnyakrák kifejlődése a rákmegelőző állapotokon keresztül, azaz a „preklinikai kimutathatóság szakasza” mintegy 10 évig tart, a háromévenkénti szűrővizsgálat teljes védettséget biztosít a méhnyakrák kialakulásával szemben.

 

SZŰRÉS A VASTAGBÉLRÁK KORAI FELISMERÉSÉRE

Mit kell tudnunk a vastagbelek és a végbél rákjáról?

A vastagbél a tápcsatorna mintegy egy és fél méter hosszúságú végső szakasza, amely lefelé nyitott patkó, vagy U alakban veszi körül a vékonybeleket. A jobb csípőtányér tájékán a vakbéllel kezdődik, majd a felszálló, haránt és leszálló szakasszal, és az S-alakban hajlott szigmabéllel folytatódik, és a mintegy 12-14 cm hosszúságú végbélben végződik, amely a végbélnyílással lezárja az emésztőcsatornát.

Daganatok a vastagbél és végbél bármely szakaszán a beleket bélelő nyálkahártya mirigyeinek a hámjából indulnak ki. Kisebb hányaduk az ép nyálkahártyából; többségük pedig az ún. polipokból keletkezik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden polipból vastagbélrák keletkezik, hiszen a polipok mintegy 15-ször gyakoribbak, mint a vastagbélrákok.
A vastagbélrák okát nem tudjuk pontosan megnevezni. Keletkezésében elsősorban környezeti, azaz életmóddal, különösen pedig a táplálkozási szokásokkal összefüggő tényezőknek tulajdonítanak szerepet. A vastagbélszűrés célja a vastagbél mirigyes polipjainak, és a korai, tüneteket még nem okozó vastagbélrákok felismerése, ezáltal a vastagbélrák gyakoriságának és a vastagbélrák miatt bekövetkező halálesetek számának a mérséklése.

 

A vastagbélszűrésre számos alkalmas módszer áll rendelkezésünkre. Ezek a következők:

• A rectalis digitális vizsgálat a legegyszerűbb, hagyományos módszer. Abból áll, hogy az orvos a végbélbe felvezetett gumikesztyűs ujjával körültapintja a végbél falát.
• A „béltükrözés”, azaz az ún. műszeres, vagy endoscopos módszerek alkalmasak a vastagbél magasabb szakaszaiban elhelyezkedő polipok és rákok felismerésére is. Az erre a célra szerkesztett, világítással ellátott optikai eszközöket felvezetik a végbélen át a vastagbélbe; segítségükkel a szem számára láthatóvá válik a vastagbél nyálkahártyája. Ha polipokat találnak, azokat jelentős hányadát a szem ellenőrzése mellett el lehet távolítani, és a daganatból mintát lehet kicsípni szövettani diagnóziscéljára. Kolonoszkóp segítségével a vastagbelet teljes hosszában át lehet vizsgálni.
• Az eszköz felvezetése, ha nem is fájdalmas, de elég kellemetlen lehet, ezért altatásban, esetleg bódításban végzik.
• A rejtett vér kimutatása a székletből vett mintából egyszerű, viszonylag olcsó, bizonyítottan hatásos szűrővizsgálati módszer: A vastagbél nyálkahártyában kialakuló korai rákról, mind pedig a vastagbélrák rákmegelőző állapotának tartott mirigyes polipok időszakosan és kismértékben, szabad szemmel nem is láthatóan vérezget. A vérzés rendszerint megelőzi minden más tünet és panasz jelentkezését. A székletben rejtett, szabad szemmel még nem is észrevehető vérzés érzékeny laboratóriumi módszerrel már kimutatható. A vér a vastagbél bármely magas szakaszáról ered is, megjelenik a székletben.

 

A rejtett vér kimutatása a székletből vett mintából ma az egyetlen tömeges szűrővizsgálatra alkalmas, érzékeny és fajlagos módszer, amelynek hatásosságát tudományos módszerekkel bizonyították.  

 

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010- 2020

A megfelelő, tudatos életmód mellett - amely nemcsak megőrzi egészségünket, de meg is előzheti bizonyos betegségek kialakulását- nagy hangsúly van a szűrővizsgálatok rendszeres látogatásán, mint a megelőzés és egészségmegőrzés egyik eszközén. Ennek érdekében számos országos méretű szűrést szerveznek, különböző "szűrőcsoportok" járják az országot és buzdítják az embereket arra, hogy szánjanak magukra és az egészségükre néhány percet!

2014-ben is folytatódik például Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, 55 szakmai szervezet összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján.
A Program célja az egészség megőrzése, betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása a legkorszerűbb lehetőségekkel. A Program 2010-2020 között éves szinten, 125 helyszínen végez átfogó vizsgálatokat, prevenciót és életmód tanácsadást, érintve ezzel fiatalokat, családosokat, nyugdíjasokat és mindenkit, aki fontosnak tartja az egészségét.

A program 2014-es helyszín listája a rendezvények, fesztiválok kihirdetésének függvényében folyamatosan bővül és frissül. (Az éves útvonal, minden évad március 1-től érhető el a www.egeszsegprogram.eu című internetes oldalon.
Tartsuk szem előtt, hogy az időben felfedezett kórképek nagyobb esélyt adnak a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra. Éljünk a lehetőséggel és bizonyos időközönként vizsgáltassuk ki magunkat. Amennyiben személyes meghívót kapunk, vagy bármilyen rendellenességet észlelünk, gondoljunk arra, hogy a szűrővizsgálatok életet menthetnek! 

 

Lektorálta: Dr. Ács Gábor, oxyológus

 

 

Tegyünk többet egészségünkért!

Bővebb információt

a Hajdúhadház Város Önkormányzatának épületében található EFI irodában, vagy a  06-52/384-103, illetve a 06-30/513-0293-as telefonszámokon kérhetnek.