________________

infoblokk_kedv_final_felso_cmyk_ESZA_r.jpg

Ügyfélfogadás

Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Ügyfélfogadása

 

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd: 9.00-16.00
Szerda: 9.00-18.00

Csütörtök: 9.00-16.00
Péntek: 9.00-12.00

A cink élettani hatásai

A cink létfontosságú nyomelem. Hiánya a gyermekeknél lassú növekedést és fejlődésbeli elmaradáshoz vezethet. Cinkhiányra vezethető vissza a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenése, és az ennek következtében fellépő gyakori vírusos fertőzések. További hiánytünet még a repedezett, száraz bőr, az ekcéma, illetve a haj és köröm egészségi állapotának romlása.

 

 

 

A cink feladatai szervezetünkben

Legfontosabb szerepe az enzimatikus folyamatok szabályozásában van. Részt vesz többek között az enzimek működéséhez szükséges aktív centrumok kialakításában és a fehérjetermészetű enzimek térszerkezetének stabilizálásában is.

A cink kiemelt szerepet játszik az anyagcserefolyamatok zavartalan működésének lebonyolításában, és az inzulin térszerkezetének stabilizálásán keresztül a vércukorszint szabályozásában is. Nélkülözhetetlen az egészséges spermiumok termeléséhez, és az immunrendszer hatékony működéséhez is. Kutatások szerint a potenciazavar némely esetekben cinkhiányra vezethető vissza.

A cink antibakteriális és hámosító hatásának köszönhetően a bőrgyógyászatban előszeretettel alkalmazzák pattanásos, aknés bőr kezelésére, illetve a sebgyógyulás meggyorsítására és a bőr hibáinak kijavítására.

A cink részt vesz egyes nehézfémek, például az ólom és a kadmium semlegesítésében is.

Legfontosabb cinkforrásaink

Cinket nagyobb koncentrációban a húsokban, májban, tojásban, halakban, sörélesztőben, hüvelyesekben, illetve az olajos magvak közül elsősorban a napraforgó- és a tökmagban találunk. Érdemesebb az állati eredetű forrásokra támaszkodni, mert a megfelelő mennyiségű teljes értékű fehérje segíti a cink felszívódását. A magas rosttartalmú élelmiszerek viszont ezzel ellentétesen hatnak, rontják a cink hasznosulását.            

Egyes élelmiszerek cinktartalma 100 grammra vonatkoztatva:

Búzacsíra:           6 mg

Liszt:      0,35-1,4 mg

Rizs:       3,2 mg

Zabpehely:         4,5 mg

Szójaliszt:            1,96 mg

Bab:       2 mg

Dió:        4,2 mg

Tökmag:              7,5 mg

Csirkecomb:      1,43 mg

Csirkemell:         csak 0,57 mg!

Marhahús:         3,1 mg

Csirkemáj:          4,93! mg

Marhamáj:         3,29 mg

Tojás:    0,87 mg

Tojássárgája:     1,92 mg

Osztriga:              148,7 mg

 

Ami az ajánlott napi bevitelt illeti, a számok az életkor és aktivitás függvényében így alakulnak:

Csecsemők: 5 mg

Kisdedek (1-3 év): 10 mg

Gyermekek 11 év felett: 12-15 mg

Felnőtt férfiak: 15 mg

 Felnőtt nők: 12 mg

Sportolók: 15-20 mg

 

A változatos, teljes értékű étrend fedezi a napi cinkszükségletet, de egyoldalú táplálkozás, vagy vegán életmód mellett nem árt, ha kiegészítőkből beviszünk még némi extra mennyiséget.

A cink túladagolása ritka, de hosszú ideig tartó, napi 100 mg-ot meghaladó cinkbevitel mellett rézhiány, vérszegénység és immunrendszeri zavarok jelentkezhetnek.

 

Lektorálta: Dr. Ács Gábor, oxyológus

No thoughts on “A cink élettani hatásai”