________________

infoblokk_kedv_final_felso_cmyk_ESZA_r.jpg

Ügyfélfogadás

Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Ügyfélfogadása

 

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd: 9.00-16.00
Szerda: 9.00-18.00

Csütörtök: 9.00-16.00
Péntek: 9.00-12.00

Mit ehet, és mit nem ehet egy lisztérzékeny személy?

A lisztérzékenység (cöliákia) igen kellemetlen tünetei hazánk lakosságának mintegy 1-2 százalékát kínozzák, ha gluténtartalmú táplálékot vesz magához. Maga a betegség a vékonybél krónikus, felszívódási zavarát jelenti, melyet bizonyos növényi eredetű fehérjék (glutén) okoznak. Eredete – az immunológiai és környezeti hatások mellett - genetikai tényezőkre is visszavezethető, hiszen az egyenes ági leszármazottak közel 10 százalékánál szintén kimutatható a gluténérzékenység.

 

A lisztérzékenység leggyakoribb tünetei

·        Szokatlanul laza széklet, fogyás, puffadás, elhúzódó hasmenés

·        Vérszegénység, fáradékonyság, gyengeség

·        Gyermekkori növekedés nem megfelelő üteme

·        Viszkető kiütések

·        Idegbántalmak

Pikkelysömör jelentkezése

A tünetek már kisgyermekkorban, a gluténtartalmú ételek bevezetését követő néhány hónapban jelentkeznek. Leggyakrabban 14-18 hónapos korban tapasztalhatjuk a lisztérzékenység jeleit, de ritkábban előfordulhat, hogy csak felnőtt, vagy idős korban ébred fel először a betegség gyanúja.

A betegséget nem közvetlenül a búzában lévő glutén, hanem az alkoholban oldódó összetevője, a gliadin váltja ki. Természetesen a gluténérzékenység tünteti más gabonák fogyasztása során is jelentkeznek, ilyen például a rozs, árpa és valószínűleg a zab is.

Ha lisztérzékenység gyanúja merül fel, vérvétellel egyértelműen igazolható a jelenléte. A betegség legfontosabb indikátorai az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgA és IgG).

A vérvétel mellett szükséges a vékonybél nyálkahártyájából is mintát venni. A biopsziás mintavételhez gyomortükrözésre lesz szükség. Kellemetlen, de a pontos diagnózis érdekében sajnos muszáj elvégezni.

A lisztérzékenység kezelése

A betegségre egyetlen gyógymód létezik, ez pedig nem más, mint a teljesen gluténmentes étrend. Ha a táplálkozási alapelveket precízen betartjuk, a tünetek hamarosan megszűnnek. Érdemes minél kevesebb feldolgozási műveleten átesett élelmiszereket választani, mert sajnos van egy olyan szabály, mely szerint a 2%-nál kisebb arányban jelen lévő adalékanyagokat nem kötelező feltüntetni. Ebből következik, hogy teljes garanciát csak az jelent, ha az élelmiszer csomagolásán egyértelműen jelzik, hogy a termék gluténmentes, tehát lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Nézzük, mely élelmiszereket tilos, és melyeket szabad egy cöliákiás betegnek fogyasztania.

Tiltólistás: búza, árpa, rozs, korpa, maláta, zab, durumbúza, tönkölybúza, illetve italok közül a vodka, gin, sör és whiskey.

A gyártáshoz használt adalékanyagok miatt tilos a dextrin, citromsav, karamell, maltóz, maltodextrin, rizs- és szójatej, szójaszósz, instant kávé- és kakaópor, levespor, sütőpor, rokfort sajt, ketchup, mustár, egyes kekszek és nápolyifélék fogyasztása is.

Amit pedig egy gluténérzékeny  személy is fogyaszthat, az a rizs, burgonya, kukorica, hajdina, szója, köles, bab, borsó, zöldségek, gyümölcsök, illetve a legtöbb, alacsony feldolgozottsági fokozatú állati termék: húsfélék, halak, tejtermékek.

Ha a lisztérzékenység mellé nem társul laktózérzékenység, akkor bátran lehet fogyasztani az összes, gyártója által szavatolt tejterméket.

Fontos, hogy ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az élelmiszer gluténérzékenyek számára is fogyasztható-e, mindig olvassuk el figyelmesen a csomagolást. Ha nem találunk erre vonatkozó garanciát, a kellemetlen tünetek elkerülésének érdekében inkább ne vegyünk meg!

 

Lektorálta: Dr. Ács Gábor, oxyológus

 

No thoughts on “Mit ehet, és mit nem ehet egy lisztérzékeny személy?”