________________

infoblokk_kedv_final_felso_cmyk_ESZA_r.jpg

Ügyfélfogadás

Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Ügyfélfogadása

 

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd: 9.00-16.00
Szerda: 9.00-18.00

Csütörtök: 9.00-16.00
Péntek: 9.00-12.00

Amit a cukorbetegségről tudni érdemes

Mi a cukorbetegség?

 

A diabetes mellitus a XXI. század elejének egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájává vált. A diabetes mellitus (cukorbetegség, cukorbaj) olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír- és a fehérje-anyagcserét is. A cukorbetegség alapvető oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, ill. az inzulinhatás elmaradása.

 

 

 

Két legfontosabb típusa az 1-es típusú (régi néven: inzulin függő), a másik pedig a 2-es típusú cukorbetegség (régi néven: nem inzulin függő). A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es típusú cukorbetegek csoportjába tartozik. Az 1-es típus esetében inzulin hiányról beszélünk, a 2-es típus esetében részleges inzulin hiány és/vagy inzulinhatás csökkenés tapasztalható.

 

A cukorbetegség tünetei
A diabetes mellitus diagnózisának kritériumait 1999-ben tette közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO), Magyarországon is ezt az ajánlást követjük. A cukorbetegség klinikai tünetei nagyban függenek attól, hogy milyen típusú diabetesről van szó.

 

Klasszikus tünetei a megnövekedett vizelet mennyiség, a fokozott folyadék felvétel az állandó szomjúság érzet miatt, valamint a más okokkal nem magyarázható fogyás. Ezeken kívül előfordulhat még étvágytalanság, hányinger, hányás, homályos látás. Nehezen gyógyuló, időről-időre visszatérő fertőzések is cukorbetegségre utalnak.
Óriási probléma, hogy a leggyakrabban előforduló 2-es típusú cukorbetegség nagyon gyakran évekig tünetmentes, tünetszegény maradhat, és csak valamilyen szövődmény kialakulása folytán derülhet rá fény. A szívizominfarktuson átesett betegek 10-15%-ánál, a vesebetegek felénél utólag cukorbetegséget állapítanak meg.

 

1-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők
A béta-sejtek károsodása olyan diabetes mellitus létrejöttét eredményezik, ahol az érintett egyén életben maradásához inzulin alkalmazása szükséges. A kórkép általában klasszikus klinikai tünetekkel, zömében 35 év előtt manifesztálódik, de az életkor alapján önmagában nem lehet a diabetes típusát megállapítani. Az 1-es típusú diabetest a korai stádiumban autoimmun folyamat fennálltát jelző autoantitestek kimutathatósága jellemzi. Az 1-es típusú diabetesnek vannak olyan formái is, ahol a kóreredet nem ismert és nem mutatható ki autoimmun folyamat jelenléte sem. Ezeket az eseteket „idiopathiás 1-es típusú diabetes" formaként jelölik. Kialakulása részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Kialakulhat 6 hónapos kor alatt csecsemőknek adott tehéntej miatt. Terhesség is kiváltó tényező lehet (a terhesek kb. 3%-ánál mutatnak ki diabetest- ún. gesztációs diabetes).

 

2-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők
A diabetes leggyakoribb formája, amelyet az inzulinelválasztás és az inzulinhatás károsodása jellemez. Típusos esetben klasszikus tünetek nélkül, elhízáshoz társulóan, 35 év felett jelenik meg. A cukorbetegek 50%-a 65 év feletti korosztályhoz tartozik. Itt is fontos tényező a genetikai meghatározottság és a környezeti hatás. A rendszeres fizikai tevékenység hiánya szintén hajlamosító tényező lehet. Önmagában a szénhidrát fogyasztásnak nincs köze a cukorbetegség kialakulásához. Telített zsírok bőséges fogyasztása ugyanakkor szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.

 

A cukorbetegség szövődményei
Mindkét típus esetében a kezelés elsődleges célja a szénhidrát anyagcsere rendezése, a normál állapot elérése. Ugyanis a szövődmények elsősorban a nem megfelelő szénhidrát háztartásból eredeztethetőek. A cukorbetegség során évek alatt kialakuló szövődmények igen súlyosak.

 

Ilyenek lehetnek:

  • különböző szív- és érrendszeri betegségek. Iszkémiás szívbetegség, infarktus, szélütés.
  • magas vérnyomásbetegség
  • erek elmeszesedése (aetherosclerosis).
  • végstádiumú veseelégtelenség.
  • idegrendszer károsodása
  • retina károsodása.
  • gyakoriak a csont és izületi elváltozások.

 

A cukorbetegség megelőzésének lehetőségei és kezelése

 

A cukorbetegek kezelési lehetőségei nemcsak a szorosan vett, s egyre korszerűbb antidiabetikus gyógyszerek elérhetőségével, hanem a technikai újdonságok bevezetésével a gyógyászati segédeszközök és a műtéti eljárások terén is rohamosan fejlődött.

 

Jelenleg az orvostudomány nem ismer olyan megelőzési módszert, amely hatékonyan, biztonságosan és mellékhatástól mentesen biztosítaná az 1-es típusú diabetes megelőzését. Napjainkban - bár ismereteink egyre bővülnek - az 1-es típusú diabetes megelőzése nem megoldott, azaz a klinikai gyakorlatban az 1-es típusú diabetes prevenciója jelenleg nem tekinthető realitásnak.

Klinikai tanulmányok eredménye alapján azt mondhatjuk, hogy csökkent glukóztolerancia (IGT) stádiumában lévő (testsúlyfelesleggel rendelkező) egyének esetén a 2-es típusú diabetes kialakulásának kockázata diétával és fokozott fizikai aktivitással, valamint metformin, acarbose, orlistat adásával csökkenthető.
Nem cukorbeteg egyének antihypertensiv terápiája, lipidszintcsökkentő kezelése, ill. postmenopausalis hormonpótló terápiája esetén az újonnan kialakuló 2-es típusú diabetes kockázata csökkenhet. A 2-es típusú diabetes megelőzésének érdekében a jelenlegi ismereteink alapján a diétás előírások betartása és fokozott, rendszeres fizikai aktivitás ajánlott. Megjegyzendő, hogy a 2-es típusú diabetes prevencióját célzó indikációval hazánkban jelenleg egyetlen gyógyszer sincs regisztrálva.

 

A kezelési lehetőségek nem-gyógyszeres és gyógyszeres formákra oszthatók. A diabetes kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, ideértve az inzulinadást is. Az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó előírások együttese az ún. „életmódkezelés". 

 

A cukorbetegek ideális étrendjének fő követelményei:

  • A vércukor szinten tartása
  • A testsúly szinten tartása
  • Egészséges élelmiszerek kiválasztása

 

A vércukor szinten tatása

 

A diabetikus étrend összeállításakor az elsődleges követelmény a vércukor egyensúlyban tartásának az elősegítése. Ezt úgy érhetjük el és úgy tarthatjuk fenn, ha a vér glükóz szintje a megengedett szinten marad. Ez csak úgy lehetséges, ha a többi terhelési és kezelési tényezőt is figyelembe vesszük. Amennyiben az előírt étrend magas zsír- vagy szénhidrátmennyiség fogyasztását javasolja, vagy tápanyag- kiegészítő vitaminokat és ásványokat foglal magában, nélkülözhetetlenné válik a vércukorszint kontrollja.
Ha a vércukorszintről beszélünk, akkor ezen a vérben található glükóz mennyiséget értjük. A glükóz egyszerű cukor: annak az emésztési folyamatnak a végterméke, amely cukor (szénhidrát), illetve protein vagy zsír fogyasztásával kezdődik. A glükóz a test egyik fő "üzemanyaga". Később, miközben energia szabadul fel, a glükóz átalakul szén-dioxiddá és vízzé.

 

A testsúly szinten tartása
Az, ha csak egyszerűen elkerüljük a szénhidrátok fogyasztását, nem állítja helyre a vércukor egyensúlyát. A zsírmennyiség teljes és biztonságos csökkentéséhez korlátozott mennyiségű szénhidrátot tartalmazó étrendre van szükség. Továbbá itt szükséges megjegyezni, hogy még a zsírok és proteinek is részben átalakulnak glükózzá (a zsírok 10 százaléka, illetve a proteinek 56 százaléka).
Normális testsúlyú cukorbetegnek naponta annyi energiához kell juttatnia szervezetét, amennyit az -életkor, testmagasság, az anyagcsere jellemzői, a végzett napi tevékenység jellege, tartama, intenzitása függvényében- megkíván (általában 7600-10 500 kJ-t, azaz 1800 2500 kcal-t).
Súlyfelesleggel rendelkező cukorbetegek esetében az étrendnek kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit a szervezet a testsúly állandóság érdekében megkívánna (általában 4200-6300 kJ-t, illetve 1000-1400 kcal-t).
Inzulinrezisztencia fennállása esetén már a mérsékelt fogyás is javítja az inzulinhatást -és következményesen a glykaemiát. Az energiatartalom megszorítása a kívánt súlyleadás és/vagy a glykaemia eléréséhez önmagában rendszerint nem eredményes, csak a napi rendszerességű fizikai tevékenység-növeléssel együtt.

 

Egészséges élelmiszerek kiválasztása

A cukorbetegek kevésbé képesek feldolgozni, tárolni és hasznosítani bizonyos anyagokat, s örökölt vagy veleszületett hajlamuk alapjánmás anyagokból messzemenően többet igényelnek az átlagosnál.

 

A cukorbetegeknek különleges figyelmet kell fordítaniuk:

  • a teljes őrlésű gabonára
  • a természetes cukorra
  • a vegyi anyagoktól mentes élelmiszerekre
  • a biokertészeti gyümölcsökre és zöldségekre
  • az adalékanyagoktól mentes, egészséges húsra
  • a növényi proteinre
  • a rostában gazdag élelmiszerekre

 

Ily módon hatékonyan, de súlynövekedés nélkül szinten lehet tartani a vércukrot; egészségi állapotjavulást érhetünk el.

 

Az étrend összeállítása
A túlzott élelmiszerfogyasztás (különösen a finomított szénhidrátoké és a cukorban gazdag ételeké) teljesíthetetlen követelményeket ró a szervezet cukorszint- szabályozó rendszerére. A hasnyálmirigy kimerülhet, a teljesítőképessége romolhat. Az, ha csak egyszerűen elkerüljük a szénhidrátok fogyasztását, nem állítja helyre a vércukor egyensúlyát.
Bármilyen fajta cukorbetegsége van is valakinek, az étrendjének finomítatlan, lassan emészthető, rostokban gazdag szénhidrátokat kell tartalmaznia, amelyeknek a lebontásához igen kevés inzulin szükséges (ilyen például a köles, a zab, a bab és a különböző zöldségfélék).
A rostok különösen értékesek a cukorbetegek számára, hiszen a rostokban szegény élelmiszerek sokkal inkább növeli a vércukorszintet, mint a rostokban gazdag ételek. A nagy térfogatú rostos élelmiszerek felszívódása lassabb, könnyebben kielégíti az étvágyat, és kisebb a kalóriaértékük. A rostok jótékonyan hatnak a koleszterin- és a trigliceridszintre, és ez újabb előny a cukorbetegek részére. 

 

Vitaminok és ásványi anyagok, amelyek különösen fontosak a cukorbetegek számára

 

Vitaminok

 

A - vitamin
A cukorbetegek könnyen kapnak el különböző fertőzéseket. Az A- vitamin azokat a mirigyeket támogatja, amelyek a fertőzések elleni védelemben segítenek bennünket. Ezek közé a mirigyek közé tartozik a pajzs-, a csecsemő- és az adrenalin- mirigy, amelyek szerepet játszanak a vér koleszterinszintjének a csökkentésében és a szem egészséges működésének a fenntartásában is.
A legtöbb zöldségben és gyümölcsben megtalálható, különösen a sárgarépában, a zöld színű zöldségekben, a paradicsomban, a dinnyében. Valamint fellelhető a halban, a májban és a sovány húsban.


B - vitamin
A vízben oldódó vitaminoknak ez az óriási családja a diabetikusok kezelésének számos területén lényegbevágó. A legfontosabb B- vitamin a cukorbetegség kezelésekor a B6 vitamin, amely a sörélesztőben, a banánban, az avokádóban, a búzacsírában, a búzakorpában, a tejben, a tojássárgájában, az aprólékban, a májban, a földimogyoróban, a dióban, a zöld színű zöldségekben, a zöldpaprikában és a sárgarépában is megtalálható.

 

C - vitamin
Kimutatások szerint a cukorbetegeknek jóval alacsonyabb a C- vitamin-szintjük a vérlemezkéikben (trombocitáikban), mint az egészséges személyeknek. Valószínű tehát, hogy C- vitaminos kúrával a cukorbetegség sokféle komplikációjának a kialakulását akadályozhatjuk meg. A C- vitamin jelenléte növeli az inzulin terápiás hatását. Megtalálható a citrusfélékben, valamint mindenféle friss gyümölcsben és zöldségben, különösen a csipkebogyóban, a vadcseresznyében, a fekete ribizliben, a paprikában és a paradicsomban.

 

E - vitamin
A cukorbetegek számára olyasmi az E- vitamin szedése, mint amikor valaki biztosítást köt. Az E- vitamin csökkentheti a szövetek által igényelt oxigén mennyiséget, megakadályozhatja a trombózis kialakulását, illetve elősegítheti a kollaterális (alternatív) keringés kifejlődését. További előny, hogy az esetek körülbelül egyharmadánál csökken az inzulin- felhasználás. Az E- vitamin egyedülálló segítséget tud nyújtani a vérrel és a vérkeringéssel kapcsolatos diabetikus komplikációk során. Megtalálható a búzacsíra olajban, a magokban, a csonthéjasokban, az őrleményekben, a káposztában, a spenótban, a spárgában, a brokkoliban, a teljes őrlésű búzában, a barnarizsben, a zabban és a földimogyoróban.

 

 

A cukorbetegek számára legfontosabb ásványi anyagok

 

Króm: Fontos szerepet játszik a hatékony inzulin- glükóz- egyensúly fenntartásában. A króm a protein és a zsiradékok lebontásánál is lényeges. Hiánya szembetegségekkel járhat. Megtalálható a sörélesztőben, a természetes kemény vízben, a búzacsírában, a gombafélékben, a májban, a feketeborsban, a marhahúsban és a sörben.

 

Magnézium: Kapcsolatban áll más ásványi anyagokkal, nevezetesen a kálciummal és a káliummal. Mindkettő felszívódásának a normális menete a magnézium jelenlététől függ. A magnéziumhiány szerepet játszik a májbetegségekben, a diabetikus ketózisban és az érelmeszesedésben, illetve bizonyítottan köze van a cukorbetegek retinopathiájához (ez a retina nem gyulladásos megbetegedése). Megtalálható, a csonthéjasokban, a szójababban, a zöld színű zöldségekben, a fügében, az almában, a citromban, az őszibarackban, a mandulában, a teljes őrlésű termékekben, a napraforgómagban, a barnarizsben és a szezámmagban.


Mangán: A cukorbetegek vérében 50 százalékkal kevesebb a mangán, mint az egészséges személyekében. Ez a fontos nyomelem lényeges az inzulintermelésnél, s döntő szerepet kapott sok vitamin hasznosításakor (pl. a C- vitamin). Hiánya számos fajta izom-, illetve idegproblémához vezethet. Megtalálható a leveles zöldségekben, a hüvelyesekben, a babfélékben, a teljes őrlésű termékekben, a csonthéjasokban, a narancsban, a grapefruitban, a korpában, valamint a tojássárgájában.

 

Kálium: Amikor a szervezet folyadékot veszít, egyúttal káliumot is veszít. Szerencsére a kálium megtalálható olyan ételekben, amelyeket a cukorbetegek is bőségesen fogyaszthatnak, nevezetesen a zöldségekben és gyümölcsökben. Megtalálható minden zöldségfélében, főleg azokban, amelyeknek zöldek a levelei, a narancsban, a teljes őrlésű termékekben, a napraforgómagban, a csonthéjasokban, a tejben, a burgonyában és a banánban.

 

Cink: A cink az inzulinszerkezet része. Úgy vélik, több más hormon kiválasztására gyakorol hatást. A cinkhiány hat a keringésre, emiatt lehet hideg a kéz és a láb. Ha a szervezetben található cinkmennyiség nem elegendő, akkor odaveszhet az ízlelési érzék, kevésbé tudnak gyógyulni a sebek, kisebb a fertőzésekkel szemben való ellenállás, begyulladnak az ízületek és romlik az emlékezés. Megtalálható a búzacsírában, a sörélesztőben, a húsfélékben, a halban, a magokban, a tejben, a teljes őrlésű termékekben, a csonthéjasokban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben, a sárgarépában, a heringben, az osztrigában, a májban, a napraforgómagban, a tojásban és a vöröshagymában.


A cukorbetegség kezelése során a megfelelő étrend és gyógyszerkezelés mellett a testedzés is lényeges. A teherbíró képességhez és az edzettségi állapothoz igazodó fizikai tevékenység az „életmódkezelés" része kell, hogy legyen. A fizikai tevékenység mértékét, intenzitását, időtartamát, formáját és gyakoriságát egyénre szabottan kell meghatározni. Mindenféle mozgással járó tevékenység lényeges a vércukorszint alakulása szempontjából, hiszen a testedzés anélkül mozdítja el a vérben található glükózt a szervezet sejtjei felé, hogy inzulin hozzáadására volna szükség; így konzerválja az inzulint és csökkenti a cukorbeteg magas vércukorszintjét. A rendszeres testedzés ezen kívül erősíti az izmokat, javítja a légzést, stimulálja a véráramlást és csökkenti a zsiradékoknak a keringésbe való bekerülését.

 

Lektorálta: Dr. Ács Gábor, oxyológus

 

No thoughts on “Amit a cukorbetegségről tudni érdemes”