Karácsonykor és húsvétkor csak a legelszántabbak tartják be a szigorú diétás előírásokat. Ezek az ünnepek épp ellenkezőleg, a mértéktelen evés-ivásról szólnak leginkább.

De ha ezt követően mérlegre állunk, máris elátkozzuk könnyelműségünket, és a pokolba kívánjuk a korábban oly jóízűen fogyasztott ünnepi lakomát. Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan tud megszabadulni túlsúlyától egy aktívan nem sportoló, étrendjének összetételére kevés figyelmet fordító személy?

Testünk élelem nélkül akár hetekig is elvan, de a folyadék hiányát csak néhány napig bírjuk. Ha a vízveszteség eléri a testsúly 15 százalékát, a szomjazó meghal.

A dehidratáció – más néven kiszáradás – leginkább a nyári melegben veszélyezteti szervezetünket. A kiszáradás fogalma azt jelenti: testünk nedvességtartalma drámai mértékben csökkent. A víz létfontosságú szerveink működéséhez, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyi az optimális napi bevitel.

Bár a legtöbb forrás napi X pohár víz megivását javasolja, ez egy nagyon pontatlan és általánosító állítás. Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora az a pohár, és ami még fontosabb, a folyadékigény egyénenként eltérő lehet. A napi vízigényt jó közelítéssel ki tudjuk számolni a testsúlyból. Könnyen belátható, hogy egy 50 kilós és egy 100 kilós embernek nem ugyanakkora a folyadékszükséglete. A napi 3 liter víz bevitele egy átlagos testtömegű (60-80 kg-os), nem sportoló személy számára megfelelő. Célszerű minden 20 testtömegkilogrammonként egy liter vizet számolni, tehát egy 100 kilós embernél ez napi 5 litert jelent.

Hazánk nem csak európai, de világviszonylatban is gyógyvíznagyhatalomnak számít. Ezt bizonyítja az évente csak a balneoterápia miatt hazánkba látogató külföldi turisták jelentős száma.

A gyógyvizek olyan kémiai és fizikai összetétellel bírnak, melyek hatékony segítséget jelentenek számos mozgásszervi, nőgyógyászati betegség esetén, vagy akár sportsérülések utókezeléseként is.

A D-vitamin szervezetünk számára nélkülözhetetlen zsírban oldható vitamin. Fontos szerepet játszik a kalcium felszívódásában, és számos daganatos, szív- és érrendszeri, illetve autoimmun betegség megelőzésében.

Napfény hatására szervezetünk képes előállítani, de ez nem mindig fedezi a szükséges napi bevitelt. Kiváltképp igaz ez késő ősszel és télen, amikor előfordulhat, hogy hetekig nem bukkan elő a Nap.

A D-vitamin név nem egyetlen vitamint jelöl, hanem több, már nem szteránvázas szteroidszármazékot. Ahhoz, hogy szervezetünk előállíthassa, bőrünket rendszeres időközönként érő napsugarakra  - egész pontosan UV (ibolyántúli) sugarakra – van szükségünk, melyek segítségével a bőrünkben lévő szteroidok D-vitaminná alakulhatnak.

A lisztérzékenység (cöliákia) igen kellemetlen tünetei hazánk lakosságának mintegy 1-2 százalékát kínozzák, ha gluténtartalmú táplálékot vesz magához. Maga a betegség a vékonybél krónikus, felszívódási zavarát jelenti, melyet bizonyos növényi eredetű fehérjék (glutén) okoznak. Eredete – az immunológiai és környezeti hatások mellett - genetikai tényezőkre is visszavezethető, hiszen az egyenes ági leszármazottak közel 10 százalékánál szintén kimutatható a gluténérzékenység.

Sokan nincsenek tisztában a reflux betegség jeleivel, és csak legyintenek, ha állandó gyomorégéssel, égő érzéssel a torkukban, vagy krónikus köhögéssel kell együtt élniük. Gyakran tulajdonítják ezeket a helytelen táplálkozásnak, vagy a stresszes életmódnak. A reflux betegség Magyarországon minden harmadik embert érint, de csak töredékük fordul orvoshoz.

A cukorbetegség (diabétesz) már régóta népbetegségnek számít. Két fajtáját különböztethetjük meg: az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegséget.

Az 1-es típusra (gyermekkori cukorbetegség) a hasnyálmirigyben inzulint elválasztó Langerhans-szigetek béta-sejtjeinek pusztulása jellemző. Ennek következtében nem termelődik inzulin, melyet ezért külső forrásból kell pótolni.

Egyre több munkakör korlátozódik napi több órás számítógépes tevékenységre, és mindemellett a szabadidőnknek is egyre nagyobb hányadát hasítja ki a monitor bámulása. Az emberi szem viszont nem arra lett kitalálva, hogy órákig ugyanarra a pontra összpontosítson.

Az övsömör (herpes zoster) kórokozója a varicella zoster vírus, mely a bárányhimlő kialakulásáért is felelős. Övsömört csak az kaphat, akinek volt bárányhimlője – tehát benne van a vírus.

A betegség tünetei jellegzetesek és igen fájdalmasak. Övsömör legtöbbször valamilyen szervezetet ért trauma következtében alakul ki, például gyulladásos betegségek, fertőzések, balesetek, vagy akár HIV-fertőzöttség esetén.

A bőrrák előfordulása az utóbbi években szinte ugrásszerűen nőtt. A daganat a bőr festéktermelő sejtjeiből indul ki. Kezdetben lehet kis festékes növendék, vagy már meglévő festékes anyajegy. A melanóma a legagresszívebb bőrrák típus, a test távoli részeiben is viszonylag gyorsan képez áttéteket.