________________

infoblokk_kedv_final_felso_cmyk_ESZA_r.jpg

Ügyfélfogadás

Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Ügyfélfogadása

 

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd: 9.00-16.00
Szerda: 9.00-18.00

Csütörtök: 9.00-16.00
Péntek: 9.00-12.00

"Szülőként felelősségem" csoport

"Szülőként felelősségem"csoport- gondolatok a családokat támogató csoportról 

Az a tapasztalat, hogy a leendő szülők tele vannak ki nem mondott kérdésekkel, tanácstalansággal a gyermekvállalás terén. Azt lehet látni, hogy a gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai, vagy jogi problémák, bár foglalkoztatják a szülőket, kellő információ hiányában, nem kerülnek megbeszélésre a gyermekvállalás előtt.

A csoport célja, hogy lehetővé tegye a csoportalkalmakon résztvevő egyének mentális egészségének fejlesztését, megküzdő képességük fejlesztését, és új társas- és szülői készségek megtanulását.

Felkészült, diplomás szakember által vezetett csoport, ugyanakkor mivel hasonló problémákkal érintett egyének a résztvevői, az önsegítés hatótényezőire is épít, tehát egyben önsegítő csoport is.

A csoport jellemzői

A társas támogatás, életünk szinte minden nehézségében felbecsülhetetlen értékű segítséget jelent. A csoporttagok támogató közösségre találnak. Mintát és megerősítést kapnak problémáik kezeléséhez, önbizalmuk, önértékelésük felépítéséhez.Önmagában már az együttérzés sokat segíthet, az, hogy megosztják a terhet valaki mással. A társas támogatás, amely által kölcsönös érzelmi támaszra, együttérzésre, hasznos információkra, az összetartozás érzésének megtapasztalására és konkrét, kézzel fogható segítségnyújtásra is számíthatnak egymástól a csoporttagok.

További cél, olyan aktív szülői közösség létrehozása, amelynek tagjai elfogadják egymás helyzetét, értik és megértik gyermekük nehézségeit, így maguk is elfogadóbbá tudnak válni saját élethelyzetüket illetően, és biztosabban gyakorolva érdekérvényesítő képességüket, szülői szerepüket, partnerként tudnak részt venni a gyermekekért folyó munkákban résztvevő szakemberekkel, a bölcsődével, óvodával, iskolákkal. A felmerülő problémákat a résztvevők közösen beszélik meg, ezáltal mindenki sok tapasztalatot szerezhet a problémák megoldásában. Hasznos, mivel a csoportban nyíltan lehet beszélgetni a csoporttagokkal. Jó kapcsolatokat lehet kiépíteni, családias hangulatban lehet beszélgetni.

A csoportokon problémakezelés, konfliktus-megbeszélés, tanácsadás történik, hozzáértő szakemberek segítségével, sok új, hasznos és érdekes dolog elsajátításával. Célunk annak tudatosítása a szülőkben, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, más szülőktől és szakembereinktől is várhatnak megértést és tanácsokat. Lehetőséget biztosítunk nevelési és egyéb kérdések megbeszélésére, életvezetési tanácsadással egybekötve. A megelőzés és a fenntarthatóság érdekében cél továbbá, hogy az önsegítő módszerek mellett a közösséget formáló, fejlesztő elemek is erősödjenek. Célunk a megküzdő képesség szemlélet erősítése, az erősségek és a pozitív megközelítés általánossá tétele, az elérni kívánt eredményre való törekvő személy részére, közösségi programok keretében, hogy a csoporttagok és közösségek életét meghatározó helyzetekben a testi-lelki egyensúlyt elősegítő pozitív mintázat működni tudjon. Célkitűzésünk a szülői és nevelési készségek fejlesztése a kisgyermekkortól a serdülőkorral bezárólag.

A csoportfoglalkozások menete:

1.Közösségépítés. Feladatok, játékok, közös tevékenységek szakember irányítása által.

2.Megküzdőképesség fejlesztése szakember irányításával. Feladatok, játékok, gyakorlati módszerek alkalmazásával.

3.Csoport által szükségletként jelentkező téma feldolgozása, a csoport tagjainak aktív együttműködésével, szakember irányításával. Minden alkalommal felmérjük a következő találkozás aktuális témáját.

4.Saját tapasztalatok megbeszélése.

Javasolt témák lehetnek:

-Indulatkezelés.

-Hogyan maradjunk jó kapcsolatban a volt párunkkal?

-Lehetek-e egyszerre apa és anya is?

Rugalmasan igazodik a csoport a szülők igényeihez, az őket érintő témákat tűzik napirendre.

A társas támogatás, életünk szinte minden nehézségében felbecsülhetetlen értékű segítséget jelent. A résztvevők támogató közösségre találnak a csoportban. Mintát és megerősítést kapnak problémáik kezeléséhez, önbizalmuk, önértékelésük felépítéséhez.

Önmagában már az együttérzés sokat segíthet, az, hogy megosztja a terhet valaki mással. A részvétel lényegi eleme a társas támogatás, amely által kölcsönös érzelmi támaszra, együttérzésre, hasznos információkra, az összetartozás érzésének megtapasztalására és konkrét, kézzel fogható segítségnyújtásra is számíthatnak egymástól a csoporttagok. Egymással sorsközösséget alkotnak, kölcsönösen elismerik és elfogadják egymást, ami a szolidaritás elvét alapozza meg.

A szülők számára nagy segítséget jelent, ha gyermekeik nevelésével kapcsolatos gondjaikat, örömeiket, eredményeiket, szülőtársaikkal megbeszélhetik, szakemberektől segítséget kapnak életvezetési, egészségügyi, gyermekvédelmi, munkába állással kapcsolatos és egyéb kérdésekben. Tudatosodik a szülőkben, hogy problémáikkal nincsenek egyedül. A szülők egymást támogatják információk megosztásával, odafigyeléssel és törődéssel.

Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond, tapasztaljuk, és néha jó lenne megbeszélni valakivel. A csoport arra is lehetőséget ad, hogy a szülők, néhány hangos vagy épp visszahúzódó, furcsán öltöző, a határait próbálgató kamasszal a családban hogyan kezeljék a nehézségeket.

Bevált példákkal, tapasztalatokkal, ötletekkel segítik egymást a résztvevők, vagy megosztják kudarcaikat, és megtapasztalják, hogy kamaszt nevelő szülőként nagyon is hasonló dilemmákkal szembesülnek, és nincsenek egyedül.

„Buli lesz az osztálytársamnál, mindenki ott lesz … ugye mehetek?” „Campus Fesztivál lesz Debrecenben, … ne aggódj, már az első busszal jövünk is!”

Ismerős helyzetek… engedjem? Milyen feltételekkel? Figyelmeztessem, vagy majd a saját kárán megtanulja? De, hogyan védjem meg?  Te hogy csinálod? Erről is beszélgethetnek a csoportokban, ötletek, tapasztalatok, dilemmák megosztásával.

A nagyszülők szigorú értékrendje nem passzol mai felgyorsult világunkhoz, de azt is látjuk, hogy a mindent megengedő szülői magatartás milyen nehézséget okoz, amikor a gyermek közösségbe kerül. Van arany középút? Te melyikben hiszel? Milyen elvek szerint neveled gyermekeidet? Ez is egy mindenkit érintő téma, mely megosztja a szülőket. Nyilván minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének, ezért is érdemes a nevelési elvek pozitívumát és negatívumát megbeszélni, tapasztalatot cserélni, szakember tanácsát kérni.

Fontos, hogy a nevelési intézmények és a család, azonos értékrendet képviseljen a nevelés területén. A pedagógusok és a szülők együttműködése mindennapi feladat, sokszor nehéz, de mindenképpen a hétköznapok része a gyermekek érdekében. Különösen, ha az osztályba sérült gyermekek is járnak. Az együttműködés formája, gyakorisága és módja sok kihívást jelent, miközben a gyerekek érdekében elengedhetetlen az együttműködés.

A család által közvetített értékek a szocializációs folyamatban a személyiség részévé válva hatással vannak a személyközi kapcsolatokra. Fontos szerepe van a kommunikációban, mivel az egyén cselekvéseit, magatartását, mások viselkedésének és kommunikációjának értelmezési kereteit nagymértékben meghatározza az értékrend, amelyet szocializálódása során elsajátít. Az eltérő értékkel rendelkező családokból érkező tanulók együttműködését kell biztosítani az iskolákban. A kultúránként eltérő értékek ismerete segítség lehet a kultúraközi kommunikációban jelentkező konfliktusok megelőzésében és kezelésében.

Az egyén cselekvéseit, magatartását, mások viselkedésének és kommunikációjának értelmezési kereteit nagymértékben meghatározza az az értékrend, amelyet szocializálódása során elsajátít. A kultúrközösség értékrendje az egyéni értékrendben keletkezik, és jelentős hatással van az egyén személyiségének formálódására. Az azonos értékrend megkönnyíti az emberi kapcsolatok harmonikus működtetését, az értékrendekben fennálló eltérések ezzel szemben kulturális konfliktusok forrásaivá válhatnak. Ezek elkerülhetetlenül zavarokat okoznak a kommunikációban, mint ahogy a negatív viselkedéssel terhelt emberi viszonyok a kommunikációban vita keletkezését idézik elő.

Az értékek, a kultúrának a részei, amelyek megmutatják egy közösség tagjai számára, hogy mi a fontos, a hasznos, az elérendő. Jó érzést, örömet keltő viselkedés, sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki azonos értékrendű és azonos vagy hasonló normákat követő közösséghez tartozó emberek között. Ugyanakkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy eltérő közösségek tagjai kevésbé találják egymás magatartását dicsérni valónak, így nem is küldenek egymásnak pozitív megerősítéseket. Épp ellenkezőleg: ha a más értékrendű ember viselkedése sérti saját normáinkat, az ellenérzést vált ki.

A hozzánk hasonló emberekkel könnyebben, jobban „szót tudunk érteni”, vagyis a kommunikációban nyíltabbak vagyunk. Ezzel szemben a negatív viselkedés, negatív szűrőként működnek: azokra az üzenetelemekre vagyunk fogékonyak, amelyek egybeesnek a negatív magatartással, amelyek megerősítik azt. Ezért a szűrő csak a negatív jeleket engedi át, sőt a pozitív jelzéseket is képes átszínezni várakozásunknak megfelelőre. Mivel a kommunikáció üzenetek és visszacsatolások váltakozásának sora, a negatív visszacsatolások tovább erősítik a negatív viselkedéséket. Ez alapján az eltérő értékrendű emberek között könnyen kialakulhat kulturális konfliktus, a konfliktus nyomán pedig kommunikációs zavar. Tipikus konfliktusforrás, ha az egyik ember számára nem fontos az, ami a másik számára nagyon fontos.

Az egyén szocializálódása a családban kezdődik. A család az a környezet, amelyben a megszületett gyermek először találkozik az értékekkel és a normákkal. A család egy adott kultúrközösségben él. Mivel szüksége van az életben maradáshoz az őt körülvevő közösség védelmére, alkalmazkodik a közösséget jellemző kultúrához, átveszi annak értékeit és követi normáit. Ha nem így tesz, konfliktusba keveredik a saját közösségének tagjaival, eltérő viselkedése miatt elveszíti közössége védelmét, támogatását, és az kitaszítja soraiból. Ezért gyermekének is a közösség értékeit közvetíti. Ha a közösség például azt várja el, hogy gyermekét az idősek, a szülők feltétel nélküli tiszteletére nevelje, így fog tenni. Ha a közösség takarékosságot vár el, takarékosságra fogja nevelni gyermekeit. Az egyén értékrendjének kialakulása tehát a családi neveléssel indul.

Később az értékek bővülnek, módosulnak is a szocializáció további színtereinek hatására. Az óvoda és főleg az iskola korábban még át nem élt helyzeteket teremt, amelyek megoldásához a családban elsajátított értékeken túlmutató iránytűre is szükség van. A család tagjai értékrendjükben közel állnak egymáshoz. Az iskolában azonban mindaddig ismeretlen viselkedésnek lehetnek tanúi vagy akár elszenvedői a gyerekek. A vallásosan nevelt gyerek szembesül azzal, hogy nem mindenkit nevelnek vallásosan, vagy fordítva. Az engedelmes találkozhat az ellenszegülés jelenségével, a szorgalomra és igényességre nevelt a nemtörődömséggel és hanyagsággal. A családban bevésődő értékek azonban hosszú időn át az egyén cselekvését, kommunikációját és mások cselekvésének és kommunikációjának értelmezését meghatározó egyének maradnak. A család értékrendje, miközben útmutatóként szolgál a „mi a helyes és a helytelen, a jó és a rossz” kérdések eldöntésében, a kultúraközi konfliktusok forrásává is válik. Nem csupán rövidtávon.

A családi nevelésben fontosnak tartott értékek, melyek a szociális kapcsolatok alakítását szolgálják: mások tisztelete és megértése, jó viselkedés, önzetlenség, engedelmesség, felelősségérzet.

Más értékek a világképre, az önszabályozásra vannak hatással: vallásos hit, szorgalom, elszántság és állhatatosság.

Ezek az értékrendek hatással vannak a másik ember iránti viselkedés alakulására.

Nagyon fontos az értékek egyeztetése a családban, mert sok nézeteltéréshez vezethet, ha az apa és az anya értékrendje különböző, mely a gyermek fejlődésére is negatív hatással van.

Ugyanennyire fontos, hogy a szülők és a nevelési intézmények, mint a bölcsőde, óvoda, iskola értékrendje is egyezzen meg, mivel együtt nevelik a gyermekeket, akiket megzavar, ha eltérést tapasztalnak. Ez a zavar megjelenik a viselkedésében, tanulásában, önbizalmának elvesztésében, kapcsolatainak alakulásában, baráti körének megválasztásában, szülei, pedagógusai iránti tiszteletlenségben.

Minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének, biztonságot, harmóniát, hogy jó ember legyen belőle, aki megbízható, megértő, segítőkész, szorgalmas, felelősségteljes. A nevelési intézmények szakembereit is ugyanez a cél vezérli, ezért nagyon fontos, hogy a szülők és a pedagógusok egyetértésben, egymást tisztelve, egymás iránti tiszteletre tanítsák a gyermekeket.

A gyermekek mindent megéreznek. Lehet, hogy még nem tudják pontosan szavakba foglalni érzéseiket, de nagyon jól érzik, ha különbözőek az értékek a családon belül, vagy a család és az oktatási intézmények között. Ez kibillenti a gyermeket a számára biztonságot adó harmóniából, magatartási és tanulási zavarral fog küzdeni, mely a családi békét is kikezdi. Ezért is nagyon fontos, hogy a szülők és a pedagógusok egymást segítve, megértve, együttműködjenek a gyermekek testi-lelki fejlődése érdekében. Ezeket az értékeket a gyermekek elsajátítják, továbbadjak majd a saját gyermekeiknek, tisztelik a szüleiket, pedagógusaikat, akik nagyon büszkék lesznek rájuk. ❤️

Az lenne a legtökéletesebb, ha ez a nagyszerű kapcsolat: a gyermek, a pedagógus és a szülő hármasában jönne létre. ❤️

A szülőket összeköti az a felismerés, hogy együtt, egymást segítve, könnyebb. Minden út egyedi. A helyzettel való szembenézést, elfogadást nem lehet készen kapni; mindenkinek saját magának kell érte megdolgoznia. Ebben a munkában azonban senki sem maradhat egyedül. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy mindenki szülőként fogadhassa el saját magát. Ehhez a munkához kívánunk ezzel a csoporttal segítséget adni mindenkinek, és segítségnyújtásra ösztönözni mindenkit.Köszönet illet minden szülőt, akik megosztják egymással tapasztalataikat, problémáikat, gondolataikat, érzéseiket! ❤️

Segíthetünk? Együtt könnyebb! ❤️

 
 

No thoughts on “"Szülőként felelősségem" csoport”