________________

infoblokk_kedv_final_felso_cmyk_ESZA_r.jpg

Ügyfélfogadás

Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Ügyfélfogadása

 

Hétfő: 9.00-16.00
Kedd: 9.00-16.00
Szerda: 9.00-18.00

Csütörtök: 9.00-16.00
Péntek: 9.00-12.00

Tetanusz: kik a veszélyeztetettek?

A tetanusz (merevgörcs) okozója a Clostridium tetani nevű baktérium méreganyaga. A baktérium a Föld minden pontján megtalálható – már ahol van talaj, mert itt, anaerob (oxigénmentes) környezetben él és szaporodik.

A tetanusz elleni védőoltásokat már csecsemőkorban elkezdik beadni, így ez a betegség szerencsére egyre ritkább hazánkban, csakúgy, mint a világ országainak többségében.

Hogyan kerülhet a szervezetbe?

A tetanusz környezetünkben spórás és vegetatív alakban egyaránt előfordul. Szervezetünkbe földdel szennyezett, bőrt és lágyrészeket érintő sérülésen keresztül juthat be. Csecsemőkorban a köldökzsinóron keresztül is történhet fertőzés.

Miután a baktérium spórái a szervezetbe kerültek, baktériummá fejlődnek és szaporodni kezdenek. Eközben pedig erős toxint (tetanospazmint) termelnek, ami súlyos, az egész testet érintő merevgörcsöt okoz. A toxin ugyanis gátolja egy ingerületátvivő anyag, az acetilkolin lebomlását. Az acetilkolin feladata, hogy a mozgató ideg az izomban összehúzódást váltson ki. Mivel a toxin hatására nem tud lebomlani, olyan erős görcsök jelentkezhetnek, hogy csigolyatörés is bekövetkezhet.

Tünetek, lappangási idő

A tetanusz lappangási ideje 5 naptól 15 hétig terjedhet. Az első tünetek nem tetanusz-specifikusak: fáradtság, szédülés, fejfájás, lehangoltság, izzadásos rohamok, izomfájdalmak. Ezt követően a rágóizmokban szájzár keletkezik, majd a görcs a beteg arcát és szemmozgató izmait is megtámadja.

A fentről lefelé terjedő izommerevség a vázizomzat mellett a gégefő izmait és a rekeszizmot is érintheti. A görcsök hirtelen, mindenféle előjel nélkül jelentkeznek, és 1-2 percig tartanak. Izomrostszakadást és csonttöréseket okozhatnak, az izmok felgyorsult anyagcseréjét pedig magas láz kíséri. Ha a görcs eléri a rekesz- és légzőizmokat, a beteg meghal.

A kezeletlen tetanuszba a betegek kétharmada belehal. Szerencsés esetben a görcs alulról felfelé magától oldódik.

Kezelés

A tetanusz kórokozója által termelt toxin ellen egyelőre nincs gyógyszer, így a kezelés célja a baktériumok elpusztítása, a görcs oldása és az életfunkciók fenntartása.

A tetanuszos betegeket intenzív osztályon kezelik, és hála a fejlődő orvostudománynak, ma már az idejében elkezdett terápiáknak csak mintegy 10 százaléka sikertelen.

Rizikócsoportok, megelőzés

Leginkább a mezőgazdaságban, földdel és lóval dolgozó emberek veszélyeztetettek. A tetanusz kórokozója ugyanis természetes alkotóeleme a lovak bélflórájának. Legveszélyesebbek az állatgondozás, trágyás közben szerzett 

mély sebek, de érdemes a legapróbb sérüléssel is orvoshoz fordulni.

A sebből felfelé kúszó „piros csík” csupán legenda. A tetanusz ilyen tünetet nem produkál.

A megelőzés hatékony eszköze a védőoltás. A gyermekeket 3, 4, 5 és 36 hónapos, valamint 6 és 11 éves korukban kell tetanusz ellen beoltatni. Ezek egy része kombinált oltás, mely más betegségek ellen is véd (DPT, DT oltások). Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy 10 évente adassunk be egy emlékeztető oltást.

A tetanusz elleni védő- és emlékeztető oltásokat a háziorvossal is beadathatjuk.

 

Lektorálta: Dr. Ács Gábor, oxyológus

 

No thoughts on “Tetanusz: kik a veszélyeztetettek?”